Megjegyzem

Kérem tisztelettel ennek a napnak is beesteledett... Jóvanna, nincs bölcsész diplomám.

Ma olyan történt, hogy magam se hiszem.

Névnapot ültünk London egyik legnagyobb egyetemének diákkocsmájában, ami mellesleg a matematika épület harmadik szintjén terpeszkedik; biztos úgy voltak vele, hogy a részeg diákok jobban tudnak figyelni. Gyakorlott sörivóként sorba néztem a sörcsapok feliratait (számszerint hatot), és kiválasztottam balról a negyediket, mert azt nem ismertem. Mondhatnám, hogy belekortyoltam a brit kultúrvilágba. A negyedik sörcsapból ugyanis buborékos almabor folyt - nem véletlen, hogy jóízlésű magyarként nem ismertem. Korábban egyszer kaptam ajándékba valami hasonló gyönyört, ami "Viez" vagy "Vietz" névre hallgatott. Az annyival jobb volt, hogy nem fizettem érte. Ezután letelepedtünk az egyetlen üres asztalhoz. Már egész jól elhaladtam az alkoholt ott nem hagyunk alapelv kivitelezésében, amikor a fél kocsma elkezdett ránk mutogatni, majd közölték, hogy most rohant be a sarokülőnk alá egy egér. Utálom az egereket, de az albérletünkben is belefutok rendszeres időközönként egybe, úgyhogy olyan nagyon már nem viselt meg. Folytattam kitartó küzdelmem az erős nyilassal, és már majdnem győztem, amikor velőtrázó sikoly tört ki egy hölgyeményből az egyik közeli asztalnál, majd kisvártatva egy közepesen fejlett patkány kocogott be nagy urasan az ülőalkalmatosságunk alá. Na mondom, ha tovább iszom ezt a mocskot, akkor megjelennek a lila elefántok is, úgyhogy felálltunk, és angolosan távoztunk.

Hogy valami tanulság is legyen: a félkész, fagyasztott húspogácsát kis lángon kell sütni, különben a külseje elég, a közepe meg nyers marad.